A vasárnapi Progym – Steaua Rangers II mérkőzés utolsó harmada előtt, csapatunk vezetősége megköszönte annak a két játékosnak a sok éves munkáját, akik befejezték aktív pályafutásukat. Csíki Csaba (Jani) és Nagy Levente több éven keresztül játszottak a piros-fehér színekért, előbbi megfordult több magyarországi csapatnál is. Mindkét játékos pályafutásában eljött az a pillanat, amikor szegre akasztják a korcsolyát, és mosolyogva emlékeznek vissza a boldog és néha keserves pillanatokra egyaránt. Csíki Csaba 40, míg Nagy Levente 28 évesen hagyta abba az aktív jégkorongozást.

A gyergyócsomafalvi születésű Csíki Csaba karrierje Magyarországon kezdett kibontakozni a kilencvenes évek elején. Gyakorlatilag a Lehel HC volt az a csapat, ahol Csíki Csaba pályafutása igazán elindult. 1996-tól 1998-ig „Jani” nem igazán találta a helyét, ez alatt a három év alatt a játékos a Tisza Volánnál és az Újpestnél is megfordult. Nagyon úgy tűnt, hogy az akkor Dunaferr néven futó dunaújvárosi alakulat a megfelelő választás, és hogy Csaba karrierje az acélbikáknál bontakozhat ki igazán. Nem így történt… Egy sajnálatos sérülés megakadályozta, hogy csapatunk egykori kapitánya igazán megmutathassa képességeit. Dunaújvárosból az út Gyergyószentmiklósra vezetett, ahol a gólerős csatár majdnem egy idényt erősítette a Progymot, majd visszatért az anyaországba, hogy nem kevesebb, mint öt éven keresztül a Ferencváros egyik alapemberévé nője ki magát. Ez alatt az idő alatt „Jani” legjobb idénye a 2001/2002-es szezon volt, amikor 25 pontot sikerült elérnie a zöld sasok színeiben (a gyergyószentmiklósi Progym ugyanebben az idényben érte el történetének legnagyobb sikerét, a bajnoki ezüstérmet). A Fradi korszak után a játékos pályafutásának utolsó éveiben ismét a gyergyószentmiklósi Progymot szolgálta, ahol nehéz időszakban edző-játékosi szerepeket is betöltött, és húzóereje volt a fiatal csapatnak. A tavalyi szezonban még gólokat szerzett, erre az idényre azonban már úgy döntött, hogy nem ölti magára a 17-es mezt.

Nagy Leventéről nem mondhatunk mást, mint, hogy a klubhűség mintájára építette pályafutását. Csapatunk egykori hátvédje már tagja volt az ezüstérmes felnőtt csapatnak, az évek során pedig a Progym kulcsfigurájává, a védelem alaptengelyévé, és a piros-fehérek csapatkapitányává nőtte ki magát. Levente több ajánlatot kapott más csapatoktól, többek között a bukaresti Steaua is hívta, azonban a hátvéd ragaszkodott ahhoz, hogy Gyergyószentmiklóson folytassa azt, amit elkezdett. Érdekes megfigyelni azt a fejlődési utat, amin egykori négyesünk végighaladt. A tehetséges fiatal, aki az ezüstérmes csapatban nem mindig jutott lehetőséghez, karrierje végén,mezén viselte a C betűt. Úgy Nagy Levente, mint Csíki Csaba is hozzájárult ahhoz, hogy a nehézségek ellenére a gyergyói jégkorong tovább meneteljen.

Nehéz eldönteni azt, hogy ilyenkor mosolyogjon, vagy inkább szomorkodjon az ember. Ha sikerül, akkor valahogy a kettőt egyszerre kellene tenni. Csapatunk elvesztette két alapemberét, két mozgatórugóját, mivel a tapasztalt játékosokra nagy szükségük lenne azoknak a fiataloknak, akik ma a Progymot erősítik. Nem tehetünk mást, megköszönjük azt a sok-sok áldozatos munkát és áldozatot, amit pályafutásuk alatt vittek végbe, minden elképzelhető jót és sok egészséget kívánunk a továbbiakra nézve. Köszönjük Jani, köszönjük Levi!