Jó hosszú volt... Ezt most több dologra is érthetitek. Biztosan van olyan, aki a legutóbbi blogbejegyzéstől eltelt időre gondol, de akad olyan is, akinek a keddi közgyűlés jut az eszébe. A dolog érdekessége az, hogy mindkét félnek igazat kell adni, tényleg régen jelent meg itt friss iromány, és a villámközgyűlés megfogalmazást sem tudjuk ráerőltetni a keddi eseményre. Jó volt ez így, kiadós beszélgetés volt, ahol mindenki leszűrhette a maga számára legfontosabb információkat. Legfontosabb üzenete az összefogás volt, mivel kizárólag így jöhetnek fényes napok a gyergyói jégkorongsport életébe, ez a dolog pedig valahol tényleg így van. Össze tudunk mi fogni, ha értelmét látjuk, ezt nem egyszer, nem kétszer, nem háromszor bizonyítottuk.

Rögtön kezdeném is egy képpel:

Ő már biztosan nálunk játszik jövőre – by the vezetőség

Nem csalás, nem ámítás, az ukrán harcos jövőre is a medvénket fogja erősíteni, így az már biztos, hogy lesz húzóember a csapatban. Véleményem szerint már most kijelenthető, hogy El Maestro námbör 15. a legnagyobb igazolás, sokan szerettük volna, hogy visszajöjjön, és úgy tűnik, hogy imáink meghallgatásra találtak. A tavalyi másik légiósunkról nem esett szó a közgyűlésen, azonban az elhangzott, hogy vállalkozók segítségével jönnének még új játékosok. Reméljük, hogy tényleg segíteni fognak a tehetősebb üzletemberek. Nyerges „Estébengyőztesgóltlövő” Lajost is szándéka úgymond megtartani a klubnak, engem személy szerint meglepett a jelenléte a közgyűlésen, respect. Na de én most nem szeretném még egyszer leírni azokat a dolgokat, amit a „hivatalos cikkben” megfogalmaztam, ezzel a bejegyzéssel az lett volna a célom, hogy kicsit körbejárjam az elhangzottakat.

Több szempontból is érdekes volt Buci az edző szakmai beszámolója, nagyot néztem, amikor szinte mindegyik fejezetben ott találtam a blogon megjelent bejegyzésekre vezető hivatkozásokat. Érdekes volt újraolvasni Gáll „thefuckingtruelegend” Csaba megnevezését, de azt a címet is, amikor készültünk a szezonra édesapjáé, csak nem tudtuk, hogy melyikre. A tréner – szokásához hűen – humorosan, és rendkívül „szerényen” zárta le gondolatait, idézem: „Az utolsó meccsen lemostuk a Steauát a jégről”. Mindenki hangos nevetésbe tört ki, azonban tudtuk, hogy ez tényleg így van, csak épp kellett valaki, aki ezt kimondja. Milyen jó, hogy pont ő tette.

Jöjjön egy második fotó:

Egy másik dolog is biztossá vált: látni is fogunk jövőre

Egy újabb jó hír, amiért többszörösen megérte kínozni a hátsófelünket kedden, az a világításra irányul. Kedves gyergyói jégpályával gúnyolódó emberkék, ezennel tájékoztatni szeretnélek titeket, hogy nem lesz szükség bányászlámpákat szerelni a sisakokra, mivel egy hatalmas méretű összefogásnak köszönhetően normális világítás lesz a csarnokunkban. Úgy bizony, a kampány kezdeményezői bejelentették, hogy most már biztosan új világítás lesz a pályán. Milyen jó. A felújítási munkálatok nemsokára elkezdődnek, ezzel együtt pedig a világításunk is más lesz, kicsit olyan érzés ez, mintha új csarnok épülne a Progymnak. Nem kell zúgolódni, hogy egy kis ideig esetleg Karcfalva lesz a hazai pálya, csupán el kell képzelni a megújult gyergyói csarnokot, és máris nem „hétszentségelve” visszük a gyerekünket edzésre.

Egy személyes dologban is érintett voltam közgyűlésen, a klubelnök felkért, hogy elvállalnám-e újból a jelenleg progymhockey.ro névre hallgató hivatalos weboldal szerkesztését. Most sokan melegebb éghajlatra fogtok küldeni, hogy itt papolok az összefogásról, a felkérésre pedig többször is nemet mondtam. Oké. Az van, hogy csekély 5 évig szerkesztettem az oldalt, volt amikor jobban, volt amikor kevésbé jól. Többször is próbáltam magam mellé segítőket keresni, azonban az első kérdés amivel találkoztam, mindig ez volt: „Mennyit fizetnek?”. Higgyétek el, egyedül ezt nagyon nehéz vinni, ráadásul különböző konfliktusaim is kialakultak az évek során, egy idő után pedig azt mondtam, köszönöm szépen, nem kérem. Biztos vagyok benne, hogy a véleményem ezzel kapcsolatban nem fog egyhamar változni. Talán csak egy csoda folytán. Talán... Ezúton még egyszer meg szeretném köszönni nL segítségét, akivel közösen indítottuk el ezt a blogot, és aki a mai napig bármiben segít. A másik személy, akinek köszönetet kell mondjak az Szakács Zsolt, közösen álmodtuk meg a progym.ro után az új weblapot, azonban idővel rájöttünk, hogy a lelkesedés nem tart örökké, az ember kedve nagyon el tud menni még attól is amit a legjobban szeret. Tudom, kicsit úgy hangzik ez nektek, mint egy politikai leköszönő beszéd, nem erről van szó, csak ennél a témánál fontosnak tartottam megemlíteni.

Rajtunk ezúttal sem fog múlni semmi :)

Elhangzott a közgyűlésen a jégpálya előcsarnokában való cigarettázás betiltása is, ezt egy szurkoló külön kérte a vezetőségtől. Nagyszerű gondolat, mivel sokszor nem hogy levegőt venni, látni sem lehet az előtérben. Ameddig a gyereket kiküldjük zsíros kenyeret venni, nikotinmérgezést kap, ez pedig nagyon nem jó. A füstölési tilalom bevezetése egy újabb olyan dolog lenne, amellyel lépni tudnánk egyet a normális körülmények irányába vezető úton.

Végezetül ismét csak annyit mondanék, hogy meg kell próbálnunk újra összefogni azért, hogy jövőre is azt énekeljük egy harmatos reggelen hazafelé szállingózva, hogy: „Oleee, oleee...” A folytatást pedig mindenki ismeri.