Igazából közvetlenül a karcfalvi torna utánra terveztem bejegyzést írni, azonban egymás után jöttek közbe a különböző dolgok, most azonban megunva a halogatást, nekifekszem a dolgoknak. Megvolt az esélye, hogy a karcfalvi meccsek egyikén sem tudok ott lenni, azonban a sorsnak, és az égieknek hála mindhárom meccsünket végig tudtam nézni. Hogy milyen következtetést vonok le belőlük? Szerintem ugyanazt, amelyiket mindannyiunk, akik nem életünkben először voltunk hokimeccsen. Jó csapatunk lesz idén, csupán össze kell érjen a keret, hisz tudjuk, hogy a jó pálinkának is mi a titka. Az hírlik, hogy az érkezők névsora még nem zárult le, akár további erősítések is lehetnek a piros-fehéreknél. Nézzük szépen sorban, röviden a három felcsíki mérkőzésünket.

Fotó: Tódor Zoltán

Progym – Debrecen: szezonkezdeti forma, biztató jelekkel

Azt hiszem a hajdúságiak elleni meccs legnagyobb pillanata az volt, amikor kedvenceink piros-kék szerelésben jelentek meg. A hátamnál álló úriember hangot is adott meglepődöttségének, mondván: „Mi a nyavalya, Galac játszik nem mi?”. Őszintén mondva, ha nem Molnár Szabi és Mester jön ki elsőnek, akkor én is feltettem volna a kérdést, persze csak poénkodásból. Na de mi is történt ezen a meccsen. Az első két támadásából eredményes tudott lenni a Debrecen, így történt, hogy 2 perc után már 2-0-ra vezettek az anyaországiak.
Fiaink egy kis fáziskéséssel kapcsolódtak be a meccsbe, de amikor ezt megtették, akkor alig volt tapasztalható különbség a két együttes között. Senki nem haragudott a rossz kezdés miatt, egy ennyi belefér a legelső felkészülési meccsen. Kiegyenlített küzdelem folyt a pályán, 2-0-s előnnyel ment szünetre a „Loki”, a második harmad pedig Progym-góllal kezdődött, Vylicil kiválóan mutatkozott be új csapatában. Ebben a harmadban rákapcsolt a Debrecen, a játékrész végéig öt alkalommal találtak be a vendégek, csapatunk második gólját „El Maestro” Vitalij Kiricsenko szerezte (az elnevezésért ezúttal is köszi Lukács Zsolt).
Az utolsó harmadban már nem törte össze magát a debreceni alakulat, ezt a játékrészt hozták a piros-kékek, ismét az ukrán Cristiano Ronaldo-Messi-Datsyuk-Crosby hibridünk örvendeztette meg a drukkereket. 7-3 a vége, csalódásra egyáltalán nem lehetett ok, az új játékosok közül többen is bemutatkoztak, még a cseh Rasner is, mondjuk ő nem nyújtott túl emlékezetes teljesítményt. Azt mondják sokat utazott a meccs előtt, legyünk hát türelmesek vele is.

 HSC – Progym: Mesteri teljesítmény

A Felcsík Kupa, vagy ahogy újonnan mondják I. Felcsíki Közbirtokosságok Kupájának második meccsén a bajnoki ezüstérmes kék-fehér szomszédainkkal néztünk szembe, a meccs pedig úgy is élvezhető volt, hogy alig látva belőle valamit, ülve volt kötelező végignézni. Higgyétek el, nehéz ez egy olyan embernek, aki tökmag kora óta toporzékol, hadonászik, ugrál a meccsek alatt. Na de nem erről akarok most beszélni. Felvettük a versenyt a szomszéd várral, ami még akkor is dicséretes, ha a csíkiak több játékosa is hiányzott. Furcsa volt ChuckNorris Pál Zsombit kék-fehérben látni, a mez-dolognál maradva csapatunk is jobb megoldást talált a korábbinál, fehérben játszottak kedvenceink. A csíkiak mindhárom játékrészben csupán egy alkalommal tudták a ketrecünkbe juttatni a pakkot, amely nagyrészt köszönhető Mester-kapusnak, ahogy a régi mondás tartja, „A szemüket is kivédte bammeg!”.
Ha nem igazol el, vagy munkahelyi kötelezettségek nem szólítják őt is külföldre, akkor kijelenthetjük, megvan Molnár Szabi méltó utódja. A meccs utolsó felvonásában harmadik számú kapusunk, Ilyés is bemutatkozott, tegyük hozzá nem is rosszul. Az utolsó másodpercek igazán Hollywoodba illők voltak, hisz pontosan 19:59-nél érkezett meg a Progym-gól. Sokak szerint Pál Ferkó lőtte, néhányan Rasner nevét mondják, azonban ami tény, hogy csak két góllal nyert ellenünk a HSC, ezt pedig akárhonnan nézzük nagy dolog.

Csak így tovább!

Progym – Steaua: nosztalgikus hangulat, győzelemmel

A vasárnapi meccsünk örvendett a legnagyobb érdeklődésnek, a tavalyi bronzmeccsek egy újabb felvonása volt ez, és lássuk be, fel is nőtt az elvárásokhoz a játék. Nagyon színvonalas mérkőzést produkáltak a csapatok, még vér is volt, ami lassan megszokottá válik a katonacsapat elleni meccseinken. Rettentő gyorsan elhúztunk 3-0-ra az első harmadban Csergő kétszer fickándozta Catrinoi ketrecébe a pakkot, majd Székely is betalált, Georgescu gólja jelentette a vigaszt a fővárosiaknak.
A második harmadot a bukarestiek kezdték jobban, feljöttek 3-2-re, a fiatal Köllő Lóri azonban meglőtte eddigi pályafutása talán egyik legemlékezetesebb gólját. 4-2 ide. Timaruék nem adták könnyen a bőrüket, gyorsan 4-3-ra módosult az eredmény, az utolsó harmadban pedig Nagy Levi eresztett el egy bombát a kék vonalról, amely utat talált a hálóba. 5-3. Csupán hogy izgalmasabb legyen a vége, hat perccel az utolsó dudaszó előtt Zabludovszkij ismét visszahozta a Steaua reményeit, csapatunk azonban kettős emberelőnyben zárt, így semmi nem veszélyeztette a győzelmet.

Nosztalgia

Harmadik lett a Progym a tornán, nagyon szép teljesítményt nyújtott a csapatunk, ez pedig nagyon jó jel a közeledő szezonra nézve. Jelenleg a Románia Kupára készül a csapat, amelyet szeptember 10-14. között rendeznek Galacon. Piros-fehéreink az A csoportban szerepelnek, ahol a hazai Dunărea mellett a HSC Csíkszereda lesz az ellenfél. A teljes programot megtalálhatjátok a Progym Facebook oldalán profilján.