Úgy terveztem, hogy a galaci kupameccsek után fogok írni, azonban a tegnapi események mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Mielőtt azt hinnétek, hogy gyergyói jó szokás szerint agyon fogom szidni a csapatot, szólok, hogy egyáltalán nem ez fog történni, mivel ilyesmire semmi szükség. Galac tegnap jól gerincre vágott, de ha visszaemlékszünk a tavalyi szezonban mi is okoztunk nekik rémálomba illő pillanatokat. Ezeket a meccseket lehet thrillernek nevezni. Néha egy kicsit átmennek már a horror műfajába, de maradjunk a thrillernél. Tegnap az volt. Egy igazi Duna-parti Thriller.

Ma reggel hívtak fel, hogy tudom-e az eredményt. Biztos voltam benne, hogy csúnya lett a vége, mivel tegnap két sör között érkezett a hír, hogy két harmad után 8-0 Galacéknak. Amikor kimondták a bűvös tizenhatost, az első reakcióm az volt, hogy elröhögtem magam, és ez nem az a játékosainkat gúnyoló kacaj volt hanem az ironikus fajta. Ez történik, ha a mérkőzés napján utazik a csapat, Galac pedig nem egy „karcfalvnyi” távolságra van. Nincs mit tenni, az anyagiak ezt kérik meg, jól megszívtuk, de menni kell tovább.

Filmben, zenében, és most már sportban. Mindenhol van thriller.

Nézzük meg kicsit a tényeket:

1. Utazás
Próbáljuk ki, hogy utazzunk jó sokat, aztán megzsibbadt lábakkal, lefáradt aggyal kezdjünk el valamilyen tevékenységet. Higgyétek el, nagyon nehezen menne, tegnap pedig ennek voltak kitéve a játékosaink. Biztosan ők sem ilyenre tervezték a meccset, egész egyszerűen ember legyen a talpán, aki hasonló helyzetben jó teljesítményt tud nyújtani.

2. Nyomás
Nem szeretünk fölösleges nyomást helyezni a csapatunkra, de akaratlanul is megtesszük, mert ilyen a szurkoló. Minden drukker győzelmet, vagy legalábbis szoros meccset várt a fiúktól, ezt pedig ők is nagyon jól tudták. Nos, amikor két harmad után 8-0 az eredmény, nem csak a szurkolóknak, de a játékosoknak is elmegy a kedvük az egésztől. Ezért bontakozhatott ki az utolsó harmadban a thriller.

3. Összeszokottság
Akárhonnan nézzük, szinte teljesen új játékoskeretünk van a tavalyi bronzszezonhoz képest. Ez volt a negyedik mérkőzése a csapatnak, Karcfalván pedig láthattuk, hogy igenis tudnak jól játszani. Ha visszaemlékeztek, tavaly is a rájátszásra érett igazán össze a csapat, szezon közben voltak hullámvölgyek, elég ha csak a Sportul elleni itthoni meccsre gondolunk. Oké, a fejemhez vághatjátok, hogy Galacon is új a keret, de akkor is. Kétlem, hogy ebben a szezonban még egyszer ilyen vereségbe szaladnánk bele, még akkor is, ha mondjuk Brassó lesz az ellenfél.

Jóban rosszban ki kell tartanunk a csapatunk mellett, mert bármilyen eredményt is ér el, a mienk. Azt pedig nem mondhatjuk – mint ahogy nagyobb kluboknál szokás – hogy csupán a pénz érdekli a játékosokat, mert hát enyhén szólva sem keresik magukat degeszre a jégkorongból, ezért van az, hogy sokan dolgoznak is amellett, hogy a szívüket teszik ki a jégre meccsről meccsre. Ez most így alakult, reméljük a folytatásban is fogunk még thrillert látni, csak akkor mi leszünk a nevető fél.