Mindenszentekkor és Halottak Napján az ember általában elcsendesedik, elhunyt szeretteire gondol, gyertyát gyújt értük, és megpróbálja lehetőleg a családdal, kegyeletteljesen eltölteni az ünnepet. Mindez most sem történik másképp, a különbség csak annyi, hogy a Progym-drukkerek kettős életet élnek ezekben a napokban. Az ünnepen csendben rójuk le kegyeletünket eltávozott rokonaink, barátaink, ismerőseink előtt, a karcfalvi csarnokban azonban ennek az ellentettjére lesz szükség. Bizony, nem lesz egyszerű szembenézni ezzel a kettősséggel, férjek egész hada fog a lábtörlőn aludni és sós kekszet vacsorázni, hallgatván a szöveget, hogy neki „az a k**** hokimeccs fontosabb egy ilyen ünnepnél” és a csendes együttlétnél. Nem fontosabb, csupán ezen a hétvégén úgy kell beosztanunk az időnket, hogy minden téren meg tudjunk felelni, ráadásul még az ország vezetőjének megválasztása is ránk hárul vasárnap.

A küzdeni akarást díjazzuk ma este. (Fotó: Simona Avasilichioaie)

Progym – Brassói Corona Wolves

Ha a mai összecsapást nézzük, első gondolatunk biztosan a tisztes helytállás. Igen, tavaly sikerült szuper meccseket játszani a farkasok ellen az elődöntőben, azonban jelenleg ott még nem tartunk, hogy bármiféle elvárásunk legyen. Egyértelműen a brassói a jobb csapat, nagy valószínűséggel, alul is maradunk, azonban itt jön be az a dolog, ami végül is széppé, vagy egy igazi rémálommá teheti a meccset. A hozzáállás, a küzdeni akarás. Mindenki tudja, hogy a macink nem képes egészben lenyelni a farkast, ellenben ha egy kicsit sikerülne megmarcangolni, akkor mindannyiunknak jobban esne a töltött káposzta szombat este. Csak látni a küzdeni akarást, az elszántságot, még akkor is, ha biztosan nem ez lesz a szezon meccse. Ha egyféleképpen nem megy, próbáljuk másképp, ha úgy sem, nézzük a harmadik opciót, a lényeg az, hogy próbáljuk megfékezni a Cenk-alatti irányítást.

Csak akaraterő kérdése

Abban biztosak lehetünk, hogy ők fogják diktálni a tempót, azonban ha engedünk a túlzott irányításuknak, és megalázkodunk a papírforma előtt, akkor ismét egy csúnya zakóba szaladhatunk. A Steaua elleni teljesítménynél mindenképp jobbra van szükség egy tisztes helytállás érdekében, legfőképp a hátsó alakzatok javulására van szükség, mert a bukarestiek játszadoztak ugyan a helyzeteikkel, de a mai ellenfelünk biztosan nem fog, minden adandó lehetőséget könyörtelenül kihasználnak. Nincsenek tehát nagyfokú elvárásaink a legényeinkkel szemben, csupán annyi, hogy szorítsanak egyet a szuszpenzoron, és bátran, tökösen nézzenek szembe az erős ellenféllel.

Békapjuk-e a halat?

Vasárnap már teljesen más helyzetről beszélünk, egy másik film, másik forgatókönyvvel. Én megnézetném a csapattal a Megtorló című filmet, mivel bizony van amit törleszteni a galaciak ellen. Csúfos vereségeket mértek ránk eddig a szezonban, most azonban az ők kapujuk irányába kell hogy lejtsen a pálya, noha ezúttal sem teljesen világos, hogy milyen kerettel érkeznek Karcfalvára. Eléggé kusza a szitu a Duna-parton, nekünk pedig ez épp kapóra jön, hisz egy győzelemmel még kilátástalanabb helyzetbe kerülnének Galacon. Nagy reményekkel indították az idei szezont, finn edző, finn sor, Románia Kupa, majd a rózsaszín köd eloszlása következett, végül pedig ismét Rasnerre szorultak, akinek játékától mi tagadás, nem csepegtettünk a nadrágunkba. Időre lett volna szükség, de ez már legyen az ő bajuk, minket nem ez érdekel.

Ne a játékosokkal, a szurkolással foglalkozzunk.

Ha azt mondtam, hogy Brassó ellen húzni kell egyet a szuszpenzoron, akkor a vasárnapi meccsre ez többszörösen is érvényes, hisz ez a hétvége rangadója számunkra. Ez lehet az a mérkőzés, amikor megtörik a jég, és ismét győzni láthatjuk a csapatot. Természetesen elbízni sem szabad magunkat, de kellő komolysággal, és egy nagy adag pozitív hozzáállással meg lehet csinálni. Szurkolás szempontjából lenne egy aranyszabály vasárnapra: A Galacnál szereplő gyergyói játékosok szidása helyett foglalkozzunk a saját csapatunkkal, mivel tavaly még Neagoş is velünk ünnepelte a bronzérmet, Góga pedig tett le annyit a gyergyói jégkorong asztalára, hogy egy rossz szavunk nem lehet. Csak a meccsre figyeljünk, buzdítsuk a csapatunkat, végül pedig szálkástól kapjuk bé a halat. Ennyi.

A blog szerkesztőségében kiragasztottuk a falra a hétvége teendőit, amely így néz ki:

– pénteken este Karcfalva
– szombaton gyertyagyújtás, emlékezés
– vasárnap egy csomag ropi vásárlása ebéd gyanánt, hálózsák előkészítése, egy pecsét, majd ismét Karcfalva

Ez egy ilyen sokoldalú hétvége lesz, mi pedig közösen veletek reménykedünk, hogy édes szájízzel fogunk lefeküdni vasárnap este.