Gyergyószentmiklósi Progym

Jégkorong Székelyföldön! Minden ami jégkorong a gyergyói medencében Hajrá Progym!!

Linkek




Facepro.jpg

Utolsó kommentek

  • zolitan2008: na mindegy megegyszer nem irkalok.De a fiatalok is meg kell alapozak magukat,hogy legyen mibol csa... (2014.06.16. 18:30) Trendi lett a Duna-part
  • kL: @zolitan2008: Kedves zolitan2008! Engedd meg, hogy véleményt alkossak azzal kapcsolatban, amit leí... (2014.06.14. 14:05) Trendi lett a Duna-part
  • zolitan2008: ez mind szep es jo csak egy jatekos ha fejlodni szeretne es nem le staglalni valahol ott ahol kezd... (2014.06.13. 18:26) Trendi lett a Duna-part
  • ilyéslaci: Nagyszerű kezdeményezés, gratulok a szervezőknek. Remélem a bukaresti média erről is a megszokott ... (2014.03.14. 10:53) Ez a meccs másról szól
  • csak pozitivan: Gratulálok a cikkhez, ez már nagyon kellett! Egyszerűen nem lehet és nem is szabad szó nélkül hag... (2014.02.19. 16:48) Szubjektíven egy problémáról
  • zolitan2008: nem jok az infoid.mert itt van o is (2014.01.19. 16:53) Izgalom, verejték és ciki-caki
  • nL: @zolitan2008: Kiri informacioim szerint mas utakra evezet.. (2014.01.19. 11:00) Izgalom, verejték és ciki-caki
  • Utolsó 20

Online látogatók

'Cause this is THRILLEEER...

2014.09.12. 12:14 kL

Úgy terveztem, hogy a galaci kupameccsek után fogok írni, azonban a tegnapi események mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Mielőtt azt hinnétek, hogy gyergyói jó szokás szerint agyon fogom szidni a csapatot, szólok, hogy egyáltalán nem ez fog történni, mivel ilyesmire semmi szükség. Galac tegnap jól gerincre vágott, de ha visszaemlékszünk a tavalyi szezonban mi is okoztunk nekik rémálomba illő pillanatokat. Ezeket a meccseket lehet thrillernek nevezni. Néha egy kicsit átmennek már a horror műfajába, de maradjunk a thrillernél. Tegnap az volt. Egy igazi Duna-parti Thriller.

Ma reggel hívtak fel, hogy tudom-e az eredményt. Biztos voltam benne, hogy csúnya lett a vége, mivel tegnap két sör között érkezett a hír, hogy két harmad után 8-0 Galacéknak. Amikor kimondták a bűvös tizenhatost, az első reakcióm az volt, hogy elröhögtem magam, és ez nem az a játékosainkat gúnyoló kacaj volt hanem az ironikus fajta. Ez történik, ha a mérkőzés napján utazik a csapat, Galac pedig nem egy „karcfalvnyi” távolságra van. Nincs mit tenni, az anyagiak ezt kérik meg, jól megszívtuk, de menni kell tovább.

thriller.jpgFilmben, zenében, és most már sportban. Mindenhol van thriller.

Nézzük meg kicsit a tényeket:

1. Utazás
Próbáljuk ki, hogy utazzunk jó sokat, aztán megzsibbadt lábakkal, lefáradt aggyal kezdjünk el valamilyen tevékenységet. Higgyétek el, nagyon nehezen menne, tegnap pedig ennek voltak kitéve a játékosaink. Biztosan ők sem ilyenre tervezték a meccset, egész egyszerűen ember legyen a talpán, aki hasonló helyzetben jó teljesítményt tud nyújtani.

2. Nyomás
Nem szeretünk fölösleges nyomást helyezni a csapatunkra, de akaratlanul is megtesszük, mert ilyen a szurkoló. Minden drukker győzelmet, vagy legalábbis szoros meccset várt a fiúktól, ezt pedig ők is nagyon jól tudták. Nos, amikor két harmad után 8-0 az eredmény, nem csak a szurkolóknak, de a játékosoknak is elmegy a kedvük az egésztől. Ezért bontakozhatott ki az utolsó harmadban a thriller.

3. Összeszokottság
Akárhonnan nézzük, szinte teljesen új játékoskeretünk van a tavalyi bronzszezonhoz képest. Ez volt a negyedik mérkőzése a csapatnak, Karcfalván pedig láthattuk, hogy igenis tudnak jól játszani. Ha visszaemlékeztek, tavaly is a rájátszásra érett igazán össze a csapat, szezon közben voltak hullámvölgyek, elég ha csak a Sportul elleni itthoni meccsre gondolunk. Oké, a fejemhez vághatjátok, hogy Galacon is új a keret, de akkor is. Kétlem, hogy ebben a szezonban még egyszer ilyen vereségbe szaladnánk bele, még akkor is, ha mondjuk Brassó lesz az ellenfél.

Jóban rosszban ki kell tartanunk a csapatunk mellett, mert bármilyen eredményt is ér el, a mienk. Azt pedig nem mondhatjuk – mint ahogy nagyobb kluboknál szokás – hogy csupán a pénz érdekli a játékosokat, mert hát enyhén szólva sem keresik magukat degeszre a jégkorongból, ezért van az, hogy sokan dolgoznak is amellett, hogy a szívüket teszik ki a jégre meccsről meccsre. Ez most így alakult, reméljük a folytatásban is fogunk még thrillert látni, csak akkor mi leszünk a nevető fél.

Szólj hozzá!

Jó lesz ez kérem

2014.09.06. 10:59 kL

Igazából közvetlenül a karcfalvi torna utánra terveztem bejegyzést írni, azonban egymás után jöttek közbe a különböző dolgok, most azonban megunva a halogatást, nekifekszem a dolgoknak. Megvolt az esélye, hogy a karcfalvi meccsek egyikén sem tudok ott lenni, azonban a sorsnak, és az égieknek hála mindhárom meccsünket végig tudtam nézni. Hogy milyen következtetést vonok le belőlük? Szerintem ugyanazt, amelyiket mindannyiunk, akik nem életünkben először voltunk hokimeccsen. Jó csapatunk lesz idén, csupán össze kell érjen a keret, hisz tudjuk, hogy a jó pálinkának is mi a titka. Az hírlik, hogy az érkezők névsora még nem zárult le, akár további erősítések is lehetnek a piros-fehéreknél. Nézzük szépen sorban, röviden a három felcsíki mérkőzésünket.

progym_csapat_karcfalva.jpgFotó: Tódor Zoltán

Progym – Debrecen: szezonkezdeti forma, biztató jelekkel

Azt hiszem a hajdúságiak elleni meccs legnagyobb pillanata az volt, amikor kedvenceink piros-kék szerelésben jelentek meg. A hátamnál álló úriember hangot is adott meglepődöttségének, mondván: „Mi a nyavalya, Galac játszik nem mi?”. Őszintén mondva, ha nem Molnár Szabi és Mester jön ki elsőnek, akkor én is feltettem volna a kérdést, persze csak poénkodásból. Na de mi is történt ezen a meccsen. Az első két támadásából eredményes tudott lenni a Debrecen, így történt, hogy 2 perc után már 2-0-ra vezettek az anyaországiak.
Fiaink egy kis fáziskéséssel kapcsolódtak be a meccsbe, de amikor ezt megtették, akkor alig volt tapasztalható különbség a két együttes között. Senki nem haragudott a rossz kezdés miatt, egy ennyi belefér a legelső felkészülési meccsen. Kiegyenlített küzdelem folyt a pályán, 2-0-s előnnyel ment szünetre a „Loki”, a második harmad pedig Progym-góllal kezdődött, Vylicil kiválóan mutatkozott be új csapatában. Ebben a harmadban rákapcsolt a Debrecen, a játékrész végéig öt alkalommal találtak be a vendégek, csapatunk második gólját „El Maestro” Vitalij Kiricsenko szerezte (az elnevezésért ezúttal is köszi Lukács Zsolt).
Az utolsó harmadban már nem törte össze magát a debreceni alakulat, ezt a játékrészt hozták a piros-kékek, ismét az ukrán Cristiano Ronaldo-Messi-Datsyuk-Crosby hibridünk örvendeztette meg a drukkereket. 7-3 a vége, csalódásra egyáltalán nem lehetett ok, az új játékosok közül többen is bemutatkoztak, még a cseh Rasner is, mondjuk ő nem nyújtott túl emlékezetes teljesítményt. Azt mondják sokat utazott a meccs előtt, legyünk hát türelmesek vele is.

 HSC – Progym: Mesteri teljesítmény

A Felcsík Kupa, vagy ahogy újonnan mondják I. Felcsíki Közbirtokosságok Kupájának második meccsén a bajnoki ezüstérmes kék-fehér szomszédainkkal néztünk szembe, a meccs pedig úgy is élvezhető volt, hogy alig látva belőle valamit, ülve volt kötelező végignézni. Higgyétek el, nehéz ez egy olyan embernek, aki tökmag kora óta toporzékol, hadonászik, ugrál a meccsek alatt. Na de nem erről akarok most beszélni. Felvettük a versenyt a szomszéd várral, ami még akkor is dicséretes, ha a csíkiak több játékosa is hiányzott. Furcsa volt ChuckNorris Pál Zsombit kék-fehérben látni, a mez-dolognál maradva csapatunk is jobb megoldást talált a korábbinál, fehérben játszottak kedvenceink. A csíkiak mindhárom játékrészben csupán egy alkalommal tudták a ketrecünkbe juttatni a pakkot, amely nagyrészt köszönhető Mester-kapusnak, ahogy a régi mondás tartja, „A szemüket is kivédte bammeg!”.
Ha nem igazol el, vagy munkahelyi kötelezettségek nem szólítják őt is külföldre, akkor kijelenthetjük, megvan Molnár Szabi méltó utódja. A meccs utolsó felvonásában harmadik számú kapusunk, Ilyés is bemutatkozott, tegyük hozzá nem is rosszul. Az utolsó másodpercek igazán Hollywoodba illők voltak, hisz pontosan 19:59-nél érkezett meg a Progym-gól. Sokak szerint Pál Ferkó lőtte, néhányan Rasner nevét mondják, azonban ami tény, hogy csak két góllal nyert ellenünk a HSC, ezt pedig akárhonnan nézzük nagy dolog.

mester92_karcfalva.jpgCsak így tovább!

Progym – Steaua: nosztalgikus hangulat, győzelemmel

A vasárnapi meccsünk örvendett a legnagyobb érdeklődésnek, a tavalyi bronzmeccsek egy újabb felvonása volt ez, és lássuk be, fel is nőtt az elvárásokhoz a játék. Nagyon színvonalas mérkőzést produkáltak a csapatok, még vér is volt, ami lassan megszokottá válik a katonacsapat elleni meccseinken. Rettentő gyorsan elhúztunk 3-0-ra az első harmadban Csergő kétszer fickándozta Catrinoi ketrecébe a pakkot, majd Székely is betalált, Georgescu gólja jelentette a vigaszt a fővárosiaknak.
A második harmadot a bukarestiek kezdték jobban, feljöttek 3-2-re, a fiatal Köllő Lóri azonban meglőtte eddigi pályafutása talán egyik legemlékezetesebb gólját. 4-2 ide. Timaruék nem adták könnyen a bőrüket, gyorsan 4-3-ra módosult az eredmény, az utolsó harmadban pedig Nagy Levi eresztett el egy bombát a kék vonalról, amely utat talált a hálóba. 5-3. Csupán hogy izgalmasabb legyen a vége, hat perccel az utolsó dudaszó előtt Zabludovszkij ismét visszahozta a Steaua reményeit, csapatunk azonban kettős emberelőnyben zárt, így semmi nem veszélyeztette a győzelmet.

medve_sas.jpg

Nosztalgia

Harmadik lett a Progym a tornán, nagyon szép teljesítményt nyújtott a csapatunk, ez pedig nagyon jó jel a közeledő szezonra nézve. Jelenleg a Románia Kupára készül a csapat, amelyet szeptember 10-14. között rendeznek Galacon. Piros-fehéreink az A csoportban szerepelnek, ahol a hazai Dunărea mellett a HSC Csíkszereda lesz az ellenfél. A teljes programot megtalálhatjátok a Progym Facebook oldalán profilján.

Szólj hozzá!

Hírlavina és villámposzt

2014.08.27. 20:33 kL

Az ember nyugodtan megvacsorázik, beül a tévé elé, felpattintja a söröcskéjét, és elkezdi nézni a Ferencváros–Dunaújváros magyar bajnoki focimeccset. Eddig semmi szokatlan nincs a történetben, azonban egyszer csak akkora híráradat érkezik kedvenc csapatomról röpke egy óra alatt, mint máskor egy hónapban. Egy kicsit fura hozzászokni, de hogy őszinte legyek, nagyon tetszik a dolog. Azoknál a kluboknál, ahol komoly tervek vannak, bizony napirenden kell érkezniük az új híreknek, a piros-fehérek pedig ma biztosan átmentek a vizsgán.

Az egyik helyi tévé híradójában érkezett a hírlavina első adagja, majd hozzávetőleg egy óra múlva a Progym Facebook-profilja osztott meg egy vaskos információcsomagot. Na nézzük mit is tartalmaznak ezek az infók:

– szeretett csapatunk nagy örömünkre továbbra sem áll le az új játékosok igazolásával, az első MOL Ligás szezonunkban nálunk szereplő Basilidesz Tibor mellett két cseh hátvéd is érkezik, igaz, ez utóbbiak csak próbajátékra – jelentette be a klubelnök. Hosszasan lehet beszélgetni erről, de csak miután játszani is láttuk az új fiúkat, ezt már csak úgy egy Piskura nevezetű egykori hátvédünk teljesítményéből fakadóan is mondom. Mindenképp erősítés lehet, Basilidesz biztosan az, a többit majd meglátjuk.

csapat_meccsvege.jpg

– ülésezett a Román Jégkorong Szövetség, ahol eldőlt, mivel tavaly nem volt Románia Kupa, ezért az akkori sorozatot is ebben a szezonban kell lebokszolni. A meccsek szeptember 10-14. között lesznek Galacon, de ha a felújítási munkálatok nem fejeződnek be a Duna-parti csarnokban, akkor a Cenk-alatt, Brassóban kerül sor a küzdelemre.

– ritka pillanatoknak lehetünk majd szemtanúi, egy szezon alatt két Románia Kupa is lesz, a 2014/2015-ös idényre érvényes sorozatnak decemberben mi lehetünk a házigazdái, ellenben ha nem lesz még meccsre kész állapotban a jégpályánk, akkor ismét Brassóba leszünk kénytelenek utazni. Ez legyen a legkisebb gondunk, mi bárhol képesek vagyunk hangosak lenni. Apropó szurkolás: erről majd egy külön bejegyzést szeretnék írni, mi kis naivak ismét megpróbálkozunk egy szervezett szurkolótábor létrehozásával, már most kezdhettek gondolkodni, hogy csatlakoznátok-e, vagy nem. Részletek ezzel kapcsolatban tehát később, itt a blogon.

– végezetül a talán legfontosabb, és egyben legbizarabb információ, amelynek hitelességére egyelőre még nem nyomnék véglegesen pecsétet. A Facebook-profilunk (szándékosan nem mondok oldalt) információi szerint 10 mérkőzést tartalmaz a bajnoki szezon alapszakasza, ami nekem egy kicsit kevésnek tűnik, de nem is kommentálnám tovább ezt a dolgot egyelőre, ez még akár sokszor is megváltozhat.

No. Mondhatjátok, hogy gyakorlatilag ugyanazt leírtam, amit elmondtak a tévében, és megosztottak a fészbúkon, de szerettem volna, ha egy helyen vannak a dolgok, véleményeteket, hozzászólásaitokat itt a blogon is leírhatjátok. Higgyétek el itt is jó, és nem ártana kicsit hozzászokni. Készüljetek a Felcsík Kupára, pénteken Debrecen, szombaton kék-fehér szomszédok, vasárnap pedig ismét nekieshet a medve a sas torkának. Csak a Progym!

Szólj hozzá!

Vylíčil: a Progym szurkolói különlegesek

2014.08.24. 18:10 kL

Új fiú érkezett a csapatba, ezúttal nem lett, hanem cseh. Adam Vylíčil blogunknak adta az első interjúját gyergyószentmiklósi tartózkodása alatt, mint elmondta, nagyon várja a szezonkezdést, és a szurkolókkal való találkozást is.

vylicil2.jpg

Hivatalosan is a Progym játékosa vagy. Milyen érzések kavarognak benned?
– Nagyon jól érzem magam, egy kicsit fáradt voltam az utazás miatt, de ez már a múlté. Örülök, hogy itt lehetek, a csapategység azonnal felkeltette a figyelmem, de az edző profizmusa is szembetűnő. Egyre jobb akar lenni, folyamatosan tanul.

Mit gondoltál érkezésed előtt a Progymról?
– Játszottam a Progym ellen, még a Galac színeiben. Nem szerettem azokat a meccseket, főleg Gyergyószentmiklóson nem, mivel hihetetlen nyomást tudnak az ellenfélre helyezni a szurkolók. Remélem, hogy a következő szezonban is a csapat mellett lesznek. Ők különlegesek.

Szereztél már barátokat a csapatból?
– Rövid ideje vagyok itt, azonban elmondhatom, hogy a csapatból mindenki nagyon kedves, csakúgy mint a gyergyói emberek. Kyry segít nekem a beilleszkedésben, ő is egy nagyszerű ember.

Mik a terveid a következő idényre?
– Egyre jobb és jobb szeretnék lenni, nem akarok csalódást okozni a csapattársaimnak, és a szurkolóknak sem. Keményen fogok dolgozni, és remélem, hogy közösen a drukkerekkel sikerül majd emlékezetes pillanatokat szerezni.

Tanultál már valamit magyarul?
– Még nem, de mindent megszeretnék tanulni. :)

Végezetül mit üzensz a szurkolóknak?
– Legyetek ott a mérkőzéseinken, és szurkoljatok nekünk, de szerintem ezt nem is kell mondani. Mindent megteszünk, hogy tudásunk legjavát nyújtsuk a jégen, de rátok is nagy szükség lesz, csak közösen érhetünk el sikereket.

Szólj hozzá!

Alakul a molekula

2014.08.21. 12:22 kL

A nyári nagyméretű pangás után úgy gondoltam, ideje lenne kicsit feléleszteni a blogot, hisz bizony voltak, és jelenleg is vannak események szeretett csapatunk háza táján. Igaz, amire a legjobban várunk, a jégpályánk felújítása még mindig nem kezdődött el, azonban nem erről szeretnék most írni, biztosan meglesz az is. Bronzérem, buli, másnaposság, pangás, lámpa, légiósok, reménykedés. Nagyjából ezekkel a szavakkal lehet leírni egy tisztességes Progym-drukker elmúlt hónapjait, bizony van élet a piros-fehéreknél, és ez az a nyár, amikor nem pesszimista dolgokról, kilátástalanságról kell beszélni, hanem arról a fokozatos, de egyébként hatékonynak tűnő építkezésről, amely a Progymnál jelenleg zajlik.

vylicil.jpgAdam Vylicil

Úgy tűnik, új lendületet kapott a vezetőség, több cikkben is olvashattuk, hogy egyértelmű kitűzött cél a MOL Liga a csapatnál. A játékosállományt tekintve egyelőre több a távozó, mint az érkező, ellenben ez korántsem azt jelenti, hogy gyengébbek leszünk, mint tavaly. A közönség-kedvenc Vitalij Kiricsenko mellett Nyerges Lajos is maradt a piros-fehéreknél, ez már önmagában mosolyt csal az ember arcára. A csapat Facebook-oldala hivatalosan is bejelentette, hogy minket erősít majd tavalyi Galac gólvágó „Socolája”, Tankó, de emellett Daradics Csaba, Csata-Székely Hunor és Ördög Tihamér is hazatért külföldi munkájáról. Ha esetleg valakit kifelejtettem a sorból, előre is elnézést kérek, annyira nem vagyok napirenden a csapatnál történt dolgokkal, mint az előző években. A legfrissebb érkező a Progym történetének első cseh légiósa, Adam Vylicil, aki sokszor borsot tört az orrunk alá a Dunărea színeiben. Aki látta játszani, az tudja, hogy egy kiváló, gólerős csatárról van szó, aki bármilyen szögből képes meglepni az ellenfél kapusát. Vylicil egyébként nagy rajongója a Progym szurkolótáborának, már korábban is megcsodálta a piros-fehér kórust, így biztosan örül, hogy minket erősíthet. Nem mondhatunk mást, Isten hozott Adam!

A nyár legnagyobb megvalósítása, az új fényt hozó lámpák megérkezése volt, klasszisokkal jobb fényviszonyok lesznek a jégpályán, ezt pedig elsősorban annak a néhány jégkorongszerető embernek köszönhetjük, akik annak idején belevágtak a kampányba. Bizony, megmutatták, hogy kellő méretű összefogással semmi nem lehetetlen, a lámpák megérkeztek, velük együtt pedig a gyergyószéki jégkorong is egy újjáélesztő dózist kapott.

lámpa.jpgA legnagyobb megvalósítás

A hazai mérkőzéseinket Karcfalván fogjuk játszani, ami egy kicsit megkavarja ugyan az utánpótláscsapatok felkészülését, de ha hosszútávon gondolkodunk, akkor mindenképp megéri az áldozatot. Azt hiszem, ahhoz képest, hogy tavaly ilyenkor mindenki temette a gyergyói jégkorongot, igencsak jól áll a helyzet Progym-földön, és csak remélni tudjuk, hogy a továbbiakban is pozitív változások lesznek.

Nem terveztem most hosszú bejegyzést írni így elsőre, csupán azért ültem a klaviatúra elé, hogy lássátok, a Progym-blog nem szűnt meg, ezt a szezont is együtt-, néha a jégpályán, néha pedig a gép előtt, az eredményt frissítve fogjuk végigizgulni. Nem ígérem nektek, hogy minden eseményről azonnal cikk születik, de igyekszem aktuálisan tartani a blogot. Továbbra is várom azok a jelentkezését, akik segítenének nekem ebben, szívesen írnának a blogra.

szurkolotabor3.jpgNekünk csak ez a dolgunk

Jövő hétvégén Felcsík Kupa lesz Karcfalván, újra láthatjuk a Progymot, és néhány egykori játékosunkkal is találkozhatunk. Ezúttal a HSC Csíkszeredát erősítő Pál „ChuckNorris” Zsombor már ellenfélként lesz jégen, de nagy valószínűséggel a már debreceni Barabás László is azon lesz, hogy bevegye piros-fehéreink kapuját. A tornáról bővebben egy későbbi cikkben fogok írni.

ui: mindenki szerezze be időben a torokgyógyító szirupokat, mert tudjátok, hogy mekkora sorok vannak szezon közben a gyógyszertáraknál. :)

Szólj hozzá!

Neagoş: tapsból nem lehet megélni

2014.06.22. 15:23 kL

Több visszajelzést is kaptam a Galacra való igazolásokkal kapcsolatos írásomra. Volt olyan, aki szerint igazam van, de természetesen olyanok is akadtak, akik ellenezték a véleményem. Természetesen az ellentáborral sincs semmi problémám, éppen ezért kerestem meg egy frissen eligazolt gyergyói hokistát, aki a következő szezonban, a hamvaiból feltámadott Galacot fogja erősíteni.

Neagoş Bogdant egyetlen Progym-szurkolónak sem kell bemutatni, külföldi munkáját követően hazatért, és bronzérmet nyert a csapattal. A siker után azt nyilatkozta, nehezen tudna újra továbbállni a csapattól, ehhez képest jövőre a Duna-parti csapatnál fog játszani. Több kérdést is feltettem a játékosnak a transzfer körülményeivel kapcsolatban, a választ az alábbiakban olvashatjátok:

bogdi_galac.jpgBogdi, már a Duna-parton.

A szezon végén nagy döntés előtt álltam, és három lehetőség közül választhattam. Vagy visszamegyek Amerikába, vagy elmegyek Galacra játszani, esetleg maradok a Progymnál. Nem volt könnyű döntés, de aztán úgy határoztam, hogy Galacon folytatom, döntésemnek pedig több oka is van. Ezek közül a legfontosabb, hogy el tudom végezni a sport egyetemet, és gyerekekkel tudok foglalkozni. Végül is fontos, hogy az ember azt csinálja, amit szeret. Nem? Egy kicsit zavart a blogon megjelent legutolsó cikk, hogy trendi lett a Duna-part, és mindenki pénzért jön ide. Az az igazság, hogy tapsból nem lehet megélni, és ezt mindenki nagyon jól tudja. Nagyon fura lesz a Progym ellen játszani, de ilyen a sportélet, ma itt vagy, holnap meg ki tudja hol. Sok sikert kívánok a gyergyói jégkorongnak, remélem sikerül megvalósítani terveket, továbbá abban is bízom, hogy jó döntést hoztam. Ez idővel fog kiderülni”.

Nem tehetünk mást, sok sikert kívánunk Bogdinak az elkövetkezőkre nézve, jó szezont, és kiváló mérkőzéseket. Persze mindezt lehetőleg ne ellenünk.

Szólj hozzá!

Klubhűség Mesterfokon

2014.06.15. 18:57 kL

Tudom, korábban azt írtam, hogy ezen a blogon csupán meccsekkel, eseményekkel kapcsolatos szubjektív írásokat olvashattok, azonban a jelenlegi pangás megváltoztatta a véleményem. A Progym-szurkolók nagyon szeretik a csapatukat, éppen ezért szeretném azt, hogy minél többen olvassunk, beszélgessünk a piros-fehérekről, még a vébés fociláz közepette is. Fiatal kapusunkat, Szakács Mestert faggattam ki egy kicsit, a csapatról, a Galaci ajánlatokról, és az alfalvi falunapok sörivási szokásairól. Na persze, ez utóbbi csak vicc volt.

mester92.jpg

Hogy telnek a napjaid, mik a terveid a nyárra nézve?
– Köszönöm szépen, nagyon jól telik a nyaram, nagyon vártam már, hogy elkezdődjön a foci vébé. Igazából nincs sok tervem, várom, hogy elkezdődjön a felkészülés. Egyébként Molnár Szabival dolgozom együtt, kőműves munkát végzünk.

Ősztől gondolom maradsz a Progymnál...
– Tárgyaltam már a vezetőséggel, és igen, sikerült megegyezni, ősztől is piros-fehérben fogok védeni. Az az igazság, hogy nem is akarok elmenni, nagyon jól érzem magam itthon.

Meg sem fordult a fejedben esetleg a távozás gondolata?
– Nem. Egy ilyen jó szezon után nem szívesen hagynám itt a csapatot, nagyon jó a hangulat, minden a legnagyobb rendben van.

Galacon nagy erősítésekbe kezdtek, állítólag több gyergyói játékost is csalogattak. Esetleg téged is megkerestek?
– Igen, megkerestek, de nemet mondtam, és nemet mondanék bármilyen ajánlatukra. Hiába a nagy pénzek, köszönöm szépen jól érzem magam itthon. Itt van a barátnőm, itt vannak a szüleim, a barátaim, és nagyon jól van ez így.

Kinek szurkolsz a foci vébén?
– Na igen. Épp most is a Svájc–Ecuador meccset nézem közben. A németeket és a hollandokat is szeretem, de inkább a németekkel tartok.

Milyen lesz szerinted a következő szezon Progymja?
– Ezzel kapcsolatban nem tudok sokat mondani. Nagyon örülök, hogy Kiri (Vitalij Kiricsenko – a szerk.) visszajön a csapathoz, annak azonban cseppet sem, hogy mondjuk Laczkó már nem lesz piros-fehérben ősztől. Remélem, hogy jó gárdát sikerül összerakni, és ismét megörvendeztethetjük a szurkolókat.

Szólj hozzá!

Trendi lett a Duna-part

2014.06.13. 11:46 kL

Régóta forr bennem egy hasonló bejegyzés írása, csupán azt nem tudtam eldönteni, hogy milyen stílusban történjen mindez? Durván, hogy jó néhány emberrel megutáltassam magam egy életre, vagy csak szolidan, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon. Tudjuk, hogy milyen szezonunk volt, rengeteg ódát zengtünk már róla, azonban az élet nevű társasjátékunk olyan, hogy hiába maradunk a múltban, tovább kell lépni. Ha az utolsó bronzmérkőzést követően végigmentem volna a játékosainkon egy mikrofonnal, feltéve nekik a Galacra való igazolás kérdését, tuti, hogy mindenki szemberöhög. Talán én is saját magamat. Hogy a Progym játékosai? Nem, az nem lehet. Elmenni oda épp akkor, amikor éledezni látszik nálunk valami? Képtelenség. Jelen pillanatban pedig az van, hogy egyre több játékosunkat szóba hozzák velük, sőt már olyanok is vannak, akik oda igazoltak. Nincs mit tenni, 2014-ben a Duna-part a trendi.

szurkolok_penz.JPG

Mindannyian nagyon szeretjük az új dolgokat, legyen az film, zene, ruhanemű, vagy bármi más. Egy gond van velük, hogy csak rövid ideig tartanak, aztán jön valami új. Trapézos nadrág, tamagocsi, „deszkás cipő”, Gangnam style. Na mindegy, nem fejtem ezt ki bővebben, úgyis mindenki érti, hogy hova akarok kilyukadni. Manapság mindennél fontosabb a pénz, néhány zöldhasúért képesek vagyunk romba dönteni az addig, lassacskán felépített munkánkat, sütkérezünk a napfényben, aztán rájövünk, hogy mindenhol vannak viharfelhők.

Vagány dolog lett Galacra igazolni. Egyetlen érv volt eddig elfogadható ezzel kapcsolatban, mégpedig hogy a kedves játékos a MOL Ligában szeretne játszani. Most már ez sem aktuális, így tényleg csak a pénz miatt váltanak sokan a medvéről halra. Medvéről halra. Értitek?! Na ebbe se menjünk bele.

Oké, folyik a pénz a Duna-parton, jó csapatot szeretnének építeni, amely által erősödne a román jégkorongbajnokság mezőnye. Nincs is ezzel eddig semmi gond, ellenben valamiért az a sanda gyanúm, hogy ez csupán egy hirtelen fellángolás, amely maximum egyetlen szezont fog tartani. Lehet, hogy tévedek, de én így látom.

osszehasonlito.jpg

Hogy mit mondanék azoknak a gyergyói játékosoknak, akik ezekben a percekben is az eligazolás gondolatával játszadoznak? Nézzük csak. Gondolj vissza arra a pillanatra, amikor először húztál korcsolyát, amikor először vettél botot a kezedbe, és amikor első alkalommal ütöttél el egy korongot. Felér az érzés néhány zöldes, lilás, kékes bankjeggyel? Ugye hogy nem. Gondolj vissza azokra az időkre, amikor azt tanították neked, hogy a pénznél sokkal nagyobb értéket képvisel az emberség, a hűség. Eldobnád ezt néhány mulandó papírért? Ugye hogy nem. Gondolj vissza az elmúlt szezonodra, amikor több ezer emberrel együtt izzadtál a dicsőségért, a végén pedig örömmámorban énekelted a székely himnuszt. Eldobnád mindezt magadtól? Nem hinném. Emlékezz a gyergyói teltház által kreált hangulatra, amikor azt érezted, hogy nem ismersz lehetetlent. Ahova menni szeretnél, nem lesz a csapattársad Ovechkin és Crosby, így a teltház gondolatában ne is reménykedj. Tényleg megéri? Ezt már neked kell eldöntened.

Meglátjuk, hogy milyen játékosállománnyal vágunk majd neki a következő szezonnak, egy dolog azonban biztos: a szurkolók ismét a csapat mellett lesznek, mivel egy klub szeretetét alázatban, hűségben, kitartásban, nem pedig pénzben mérik.

3 komment

Akkor fogjunk össze

2014.05.30. 11:09 kL

Jó hosszú volt... Ezt most több dologra is érthetitek. Biztosan van olyan, aki a legutóbbi blogbejegyzéstől eltelt időre gondol, de akad olyan is, akinek a keddi közgyűlés jut az eszébe. A dolog érdekessége az, hogy mindkét félnek igazat kell adni, tényleg régen jelent meg itt friss iromány, és a villámközgyűlés megfogalmazást sem tudjuk ráerőltetni a keddi eseményre. Jó volt ez így, kiadós beszélgetés volt, ahol mindenki leszűrhette a maga számára legfontosabb információkat. Legfontosabb üzenete az összefogás volt, mivel kizárólag így jöhetnek fényes napok a gyergyói jégkorongsport életébe, ez a dolog pedig valahol tényleg így van. Össze tudunk mi fogni, ha értelmét látjuk, ezt nem egyszer, nem kétszer, nem háromszor bizonyítottuk.

Rögtön kezdeném is egy képpel:

kyry15.jpgŐ már biztosan nálunk játszik jövőre – by the vezetőség

Nem csalás, nem ámítás, az ukrán harcos jövőre is a medvénket fogja erősíteni, így az már biztos, hogy lesz húzóember a csapatban. Véleményem szerint már most kijelenthető, hogy El Maestro námbör 15. a legnagyobb igazolás, sokan szerettük volna, hogy visszajöjjön, és úgy tűnik, hogy imáink meghallgatásra találtak. A tavalyi másik légiósunkról nem esett szó a közgyűlésen, azonban az elhangzott, hogy vállalkozók segítségével jönnének még új játékosok. Reméljük, hogy tényleg segíteni fognak a tehetősebb üzletemberek. Nyerges „Estébengyőztesgóltlövő” Lajost is szándéka úgymond megtartani a klubnak, engem személy szerint meglepett a jelenléte a közgyűlésen, respect. Na de én most nem szeretném még egyszer leírni azokat a dolgokat, amit a „hivatalos cikkben” megfogalmaztam, ezzel a bejegyzéssel az lett volna a célom, hogy kicsit körbejárjam az elhangzottakat.

Több szempontból is érdekes volt Buci az edző szakmai beszámolója, nagyot néztem, amikor szinte mindegyik fejezetben ott találtam a blogon megjelent bejegyzésekre vezető hivatkozásokat. Érdekes volt újraolvasni Gáll „thefuckingtruelegend” Csaba megnevezését, de azt a címet is, amikor készültünk a szezonra édesapjáé, csak nem tudtuk, hogy melyikre. A tréner – szokásához hűen – humorosan, és rendkívül „szerényen” zárta le gondolatait, idézem: „Az utolsó meccsen lemostuk a Steauát a jégről”. Mindenki hangos nevetésbe tört ki, azonban tudtuk, hogy ez tényleg így van, csak épp kellett valaki, aki ezt kimondja. Milyen jó, hogy pont ő tette.

Jöjjön egy második fotó:

vilagitas.jpgEgy másik dolog is biztossá vált: látni is fogunk jövőre

Egy újabb jó hír, amiért többszörösen megérte kínozni a hátsófelünket kedden, az a világításra irányul. Kedves gyergyói jégpályával gúnyolódó emberkék, ezennel tájékoztatni szeretnélek titeket, hogy nem lesz szükség bányászlámpákat szerelni a sisakokra, mivel egy hatalmas méretű összefogásnak köszönhetően normális világítás lesz a csarnokunkban. Úgy bizony, a kampány kezdeményezői bejelentették, hogy most már biztosan új világítás lesz a pályán. Milyen jó. A felújítási munkálatok nemsokára elkezdődnek, ezzel együtt pedig a világításunk is más lesz, kicsit olyan érzés ez, mintha új csarnok épülne a Progymnak. Nem kell zúgolódni, hogy egy kis ideig esetleg Karcfalva lesz a hazai pálya, csupán el kell képzelni a megújult gyergyói csarnokot, és máris nem „hétszentségelve” visszük a gyerekünket edzésre.

Egy személyes dologban is érintett voltam közgyűlésen, a klubelnök felkért, hogy elvállalnám-e újból a jelenleg progymhockey.ro névre hallgató hivatalos weboldal szerkesztését. Most sokan melegebb éghajlatra fogtok küldeni, hogy itt papolok az összefogásról, a felkérésre pedig többször is nemet mondtam. Oké. Az van, hogy csekély 5 évig szerkesztettem az oldalt, volt amikor jobban, volt amikor kevésbé jól. Többször is próbáltam magam mellé segítőket keresni, azonban az első kérdés amivel találkoztam, mindig ez volt: „Mennyit fizetnek?”. Higgyétek el, egyedül ezt nagyon nehéz vinni, ráadásul különböző konfliktusaim is kialakultak az évek során, egy idő után pedig azt mondtam, köszönöm szépen, nem kérem. Biztos vagyok benne, hogy a véleményem ezzel kapcsolatban nem fog egyhamar változni. Talán csak egy csoda folytán. Talán... Ezúton még egyszer meg szeretném köszönni nL segítségét, akivel közösen indítottuk el ezt a blogot, és aki a mai napig bármiben segít. A másik személy, akinek köszönetet kell mondjak az Szakács Zsolt, közösen álmodtuk meg a progym.ro után az új weblapot, azonban idővel rájöttünk, hogy a lelkesedés nem tart örökké, az ember kedve nagyon el tud menni még attól is amit a legjobban szeret. Tudom, kicsit úgy hangzik ez nektek, mint egy politikai leköszönő beszéd, nem erről van szó, csak ennél a témánál fontosnak tartottam megemlíteni.

szurkolotabor3.jpgRajtunk ezúttal sem fog múlni semmi :)

Elhangzott a közgyűlésen a jégpálya előcsarnokában való cigarettázás betiltása is, ezt egy szurkoló külön kérte a vezetőségtől. Nagyszerű gondolat, mivel sokszor nem hogy levegőt venni, látni sem lehet az előtérben. Ameddig a gyereket kiküldjük zsíros kenyeret venni, nikotinmérgezést kap, ez pedig nagyon nem jó. A füstölési tilalom bevezetése egy újabb olyan dolog lenne, amellyel lépni tudnánk egyet a normális körülmények irányába vezető úton.

Végezetül ismét csak annyit mondanék, hogy meg kell próbálnunk újra összefogni azért, hogy jövőre is azt énekeljük egy harmatos reggelen hazafelé szállingózva, hogy: „Oleee, oleee...” A folytatást pedig mindenki ismeri.

Szólj hozzá!

Maturandusz

2014.03.25. 10:30 kL

Nem célom összefoglalni a hétfői mérkőzés történéseit, arra ott vannak a különböző újságcikkek, azonban nagy hiba lenne nem írni arról, amit láttunk. Ha már medvebocs, akkor folytassuk ezen a síkon. Mindenki életében eljön egyszer a Maturandusz, a pillanat amelytől kezdődően hivatalosan is felnőttként kezeli a társadalom. Úgy vélem a medvebocsunk maturandusza hétfőn este volt, mert bizony megérdemli, hogy már ne kismackóként nézzenek rá. A farkas többé biztosan nem fogja már félvállról venni.

Végig ezt éreztem. Brassó egy kicsit lekezelően vette a mérkőzést, majd a 10. perc környékén rájöttek, hogy bizony ezen a meccsen is érezni fogják verejtékmirigyeik munkáját. Bálint Lóri góljánál biztosan megdőlt a decibel-rekord a jégpályán, valószínűleg még a benzinkútnál is meghallották, hogy vezetést szerzett a Progym. Egyéni hiba ezúttal is akadt bőven, pont ezért tudták megfordítani a meccset a Cenk-alattiak, viszonylag gyorsan ehúztak 2-1-re. Ami ezután történt, ismételten nyomatékosítja, hogy ha szívvel lélekkel küzdesz valamiért, akkor nem számít a pénztárcád vastagsága.

medve.jpgMaturandusz-fotó

Sára egyenlítőgóljára ismét gyorsan válaszolni tudtak a vendégek, Barabás Lacika szólójánál pedig mindenki a székek alatt kotorászott, az állát keresve. Sokkal jobb is lehetett volna, de ne legyünk nagyravágyóak, így is bőven felülmúlta csapatunk a várakozásokat. A medvévé érett kismackó vérre menő küzdelmet folytatott a farkassal, erről viszont Czirják tudna többet mesélni, csapatunk védőjének össze kellett varrni a száját, így ő szinte biztosan nem vesz részt a kedd esti küzdelemben.

Máskor mindig ki tudtunk szúrni valakit a csapatból, aki az átlagnál gyengébben teljesített, most azonban ez szinte lehetetlen. Mindenki odatette magát, még a nagy visszatérő „Joseph Number twelve Five” is, akinek a jelenléte bizony sokakat meglepett. Molnár Szabi sok esetben hátvédet játszott, a brassói góloknál pedig lehetne bűnbakot keresni, de ebben a helyzetben minek azt? Egy góllal bizonyult jobbnak nálunk a MOL Liga ezüstérmes, és ha talán Mr. Cselgép Emils lövése egy lámafarokszőrnyivel lejjebb megy, akkor a negyedik hazai gólnak is örülhettünk volna.

Sosem tudjuk meg mi lett volna ha, de ez már senkit ne érdekeljen. A szezon elején szerintem mindannyian csak álmodni tudtunk arról, hogy ilyen csapatunk lesz, most hát legyünk büszkék mindarra, amink van. Roskadozó csarnokba járunk meccsre, nem folynak ki az eurós bankjegyek a zsebünkből, de úgy tudjuk szeretni a csapatunkat, mint sehol a világon. És higgyétek el, nehéz helyzetekben csak ez az egy dolog számít. Szurkolásban még van hova fejlődni, gondolok itt a továbbra is jelen lévő értelmetlen bekiabálások tömkelegére, idővel azonban ez is javulni fog. Két éve kikaptunk Bukarestben a Sportultól, most pedig fej fej mellett hajtottunk a MOL Liga döntőssel. Mi ez, ha nem fejlődés?

czirjak_ver.jpgVérre menő küzdelem. Szó szerint.

Ma este ismét meccs lesz, és ezúttal sincs más elvárásunk a csapattal szemben, mint a tisztes helytállás. A tegnapi csoda után biztosan sokan ugyanazt várják el ma is, azonban ez nagy hiba. Bízzunk a csapatunkban, szurkoljunk neki, a fölösleges nyomás soha nem tett még jót senkinek.

Befejezésül „Gyergyói vagy, ha büszke vagy a csapatodra, és a magadénak érzed minden egyes alkalommal.” Hajrá Progym!

Szólj hozzá!

Ezüstfarkas kontra medvebocs, első felvonás

2014.03.23. 18:47 kL

A pillanatok, amelyekről egy éve még csak álmodoztunk, most itt vannak, egyet kell még aludni, és mindannyian megtapasztalhatjuk egy bajnoki rájátszás mámorát. Pontosabban újratapasztalhatjuk, mert hát ugye a Progym-szurkolónak nem kell elmondani, hogy néznek ki az elődöntők, főleg azoknak nem, akik már láttak ezüstös fényben csillogó érmét egy piros-fehér jégkorongozó nyakában. Hétfőn és kedden lesznek azok a mérkőzések, amelyek miatt egy teljes alapszakaszon keresztül izzadtunk, amelyek miatt megmutattuk, hogy idegenben is hangosak vagyunk, amelyek miatt Csergő Hunikával majdnem nyaktörő mutatványt produkáltattak a Duna-parton. Góliát teljes arzenáljával érkezik Dávid otthonába, utóbbi az elszántságára, ebben a helyzetben pedig még a támogatottságára is hagyatkozhat. Brassó–Progym, avagy a növekvő medvebocs képes lesz-e megszorongatni Farkas komát.

medvevsfarkas.jpgHangolódjunk...

Két barátságos meccsen vagyunk túl, mindkettőt kék-fehér szomszédaink ellen vívtuk, és egyik összecsapást követően sem kellett szégyenkezve lesütni a buksit. Az elsőn megmutattuk, hogy sportszeretetünk mellett egy beteg kisember gyógyulásáért is képesek vagyunk összefogni (a szervezőcsapat nevében ezúton is meg szeretném köszönni mindenkinek a hozzájárulását), a 6-3-as eredmény pedig nem is olyan csúnya, ha az Aranycsapatra gondolunk, akkor főleg nem. De ne váltsunk labdára, a srácok kitettek magukért azon a mérkőzésen is, mint ahogy Csíkban még jobban meg tudták szorongatni a kék-fehér gárdát. Aki esetleg még nem tudná, a megyeszékhelyen 3-2-re kaptunk ki a HSC-től úgy, hogy 2-0-ás hátrányból jöttünk vissza 2-2-re. Jelzem, nem az ISK, hanem a HSC volt az ellenfél. Azt a meccset követően igencsak félni kezdtem, hogy a Steaua meglepetést tud okozni Moldovánék ellen, azonban gyorsan megszabadultam a gondolattól, mert ennek nem szabad megtörténnie.

Ennyit a nem hivatalos szerepléseinkről, térjünk át arra, amiért konkrétan létre kívánt jönni ez a bejegyzés. Ismerve csapatunk képességeit – sokakkal ellentétben – én nem állítanám azt, hogy a MOL Liga ezüsttől csillogó farkas túl könnyen átgázolna a medvénken. Két szorosabb meccsre számítok, de legalább egyre biztosan. Ha a csíkiakkal fel tudtuk venni korcsolyázásban a versenyt, akkor Salugáék ellen is sikerülhet, továbbá reményeim szerint ott lesz a lelátón több, mint ezer ember, Brassó nem az érsekújvári hangulatot fogja kapni. Félre ne értsen senki, nem a MOL Liga bajnok szurkolóinak érdemeit szeretném megkérdőjelezni, csupán Progym-földön például nincs szükség a hangosbemondó biztatására, elég egy csöppnyi helyzetecske ahhoz, hogy felrobbanjon az öreg csarnok.

Pro-Bras PO KICSI.jpg

Információim szerint három hiányzónk lesz ezeken a meccseken, Gáll Csabi mellett Nagy Levi és Csergő Huninho sem tudja vállalni majd a játékot. A veterán huszonkettest úgy tűnik már nem fogjuk látni ebben a szezonban, míg a kapitányunk és nyolcvanhetesünk nem áll készen fizikailag ezekre a meccsekre. A másik oldallal kapcsolatban fogalmam sincs, hogy milyen kerettel fognak érkezni Rauhanenék, abban azonban szinte biztos vagyok, hogy nem igazán fognak tartalékolni.

Nekünk nem marad más ezekre a meccsekre tehát, mint a tisztes helytállás, a fúk pedig képesek is ehhez mérten játszani. Megmutatták, és ismét meg fogják.

Szólj hozzá!

Közeledik..

2014.03.23. 08:55 nL

Pro-Bras PO KICSI.jpg

Szólj hozzá!

Ez a meccs másról szól

2014.03.14. 09:22 kL

„Mocsok cándrás!”, „Hűlye csángó!”, „Mosztföld!”, „Lúdliget”, stb, stb... Na pont ezeknek a jelzőknek nem lesz semmi keresnivalójuk a gyergyói jégpályán szombaton. Nem mintha máskor a kedves szurkoló felmérhetetlen intelligenciájáról tennének tanúbizonyságot a fent említett bekiabálások (és ezek remixei), azonban március 15-én mindenki összeszorítja a seggét, és nem hagyja, hogy előtörjenek a jól megszokott indulatai. Székelyek vagyunk, Gyergyó–Szereda meccs lesz, nem lesz könnyű, de legalább próbáljuk meg, mert ezzel a mérkőzéssel nem a mellünk akarjuk veregetni, hanem egy kisember szenvedésein szeretnénk enyhíteni.

Ebben a szezonban először találkozunk kék-fehér barátainkkal, ez az egyik ok, hogy miért kell megteljen a csarnok, a másik okot szerintem mindenki ismeri. Ez egy nagyszerű erőfelmérő lesz csapatunk számára, még az elődöntőt megelőzően belekóstolhatnak játékosaink a MOL Ligás ritmusba, nem is annyira a végeredmény a fontos, mint maga a játék.

rares.jpg

Tudtommal Gyergyószéken korábban még nem rendeztek jótékonysági sportrendezvényt, így ebből a szempontból is érdemes lesz ott lenni a lelátón. Ebben a szezonban ismét összeállt a szurkolótáborunk, csapat és drukkerei együtt jutottak el a bajnoki elődöntőbe, amúgy ezúttal nem is annyira a hangunkra, hanem az emberségünkre lesz szükség. A Progym úgy ahogy van egy nagy családot jelent, és bármilyen család tagjai képesek összefogni egy nemes cél érdekében, ennek pedig ezúttal sem szabad másképp történnie. Segíthetünk egy mindössze 4 éves kisfiúnak, hogy megtapasztalja a gyermekkor megannyi csodáját, azt hiszem ez elegendő ok lehet arra, hogy vegyünk legalább egy tombolát.

Március 15-én találkozik ráadásul a két székelyföldi alakulat, többek között ezért sem engedhetjük meg, hogy balkáni viselkedés uralkodjon, ha pedig esetleg jönnének HSC-drukkerek is a mérkőzésre, érdemes velük még egy jó pofa sört is legurítani. Higgyétek el, nem rossz emberek vannak a másik várban sem, ugyanazt csinálják, mint mi: szeretik a csapatukat, szurkolnak neki, és mindig a lehető legjobb eredményben reménykednek. Az a Progymos dobja az első követ, aki nem ezért jár mérkőzésekre.  

1 komment

Playoffs baby!

2014.03.05. 11:16 kL

Tudom, tudom, tudom... És igen, ezt is tudom. Szeretett csapatunk majdnem az összes országos sportlapban megjelent, bejutottunk a rájátszásba, a blogon pedig nem született egyetlen halvány bejegyzés sem. Mindebben volt némi szándékosság, azonban mielőtt melegebb éghajlatra küldenétek elárulom, hogy nem lustaság, nem hanyagság miatt maradt el a jól megszokott iromány. Nem szerettem volna kommentálni a Steaua elleni meccs után történteket, rajtam kívül ezt megtették rengetegen, úgy hiszem én sem tudtam volna újat mondani nektek a dologról. A rájátszásba való bejutásunk már más tál tészta, arról születik is bejegyzés, ha minden oké, épp most olvassátok. Évek hosszú golyóvakargatása után éremért fog játszani a Progym, utoljára még ha jól emlékszem a Csíkszeredai HC ellen volt bronzcsatánk, akkor viszont elveszítettük a diadalt. Azelőtt a Bukaresti Dinamo-val csatáztunk a harmadik helyért, akkor viszont sikerült a bravúr, biztosan mindenki emlékszik Viorel testvérünk dühkitöréseire. Ismét itt vagyunk, közösen jutottunk el idáig, és történjék bármi, olyan szezonunk volt, amelyre mindig is emlékezni fogunk. Playoffs baby!

pointstreakprogym.jpgÓ igen...

Reménykedtünk a galaci forduló előtt, tudtuk, hogy ott bizony minden eldőlhet, kizárólag rajtunk, a mi csapatunkon múlik minden. Senki nem keresett nyugtatót a Sportul elleni meccs alatt, azonban ami másnap történt, az ismét megér egy misét. Gáll „thefuckingtruelegend” Csaba megsérült a Sportul ellen, nem is vállalta már tovább a játékot, és nagyon úgy néz ki, hogy ebben a szezonban már nem is lesz huszonkettesünk. Szombaton megint rátapadtunk a Pointstreak-re, szurkoltunk neki is, de a Progymnak annál inkább, potyogtak a gólok a Duna-parton, hét perccel a vége előtt pedig két góllal mentek Geruék. Sokan elveszítettük – közöttük én is – a reményt azokban a percekben, azonban a légiósaink ismét bebizonyították, hogy miért játszanak a gyergyói piros-fehérben ebben a szezonban. Először Emils emberhátrányban (igen, úgy) lőtt gólt, majd kettő és fél perccel a végső dudaszó előtt Vitalij „El Maestro” Kiricsenko egyenlített ki, túlórába lőve ezzel a Progymot. Ha a hosszabbításban kikapunk, akkor nem dőlt volna el a továbbjutás, az általunk megszerzett két ponttal azonban világossá vált, Gyergyóban ismét lehetőség lesz a teltházra. 

Egyetlen negatív eseménye volt a galaci fiesztának, ez pedig Csergő Hunika sérülése, akinek felépülését hat hetesre saccolja a csapatorvos. Nagy a valószínűsége, hogy a Progym „Crosbyja” nem fog már idén pályára lépni, ez pedig azt jelenti, hogy nem csak huszonkettesünk, de nyolcvanhetesünk sem lesz már idén. Információk szerint Geru okozta a fürge csatár sérülését, hogy mennyi volt benne a szándékosság nem tudom, az biztos, hogy Hunika sérülésével hatalmasat veszítettünk. Szurkoljunk annak az ötödik nyakcsigolyának is hát, hogy legalább a bronzcsata utolsó meccsein ott lehessen a pályán a támadónk.

http://i.imgur.com/MH6Gj.gif%20xA nagy öröm nem ismer határokat :-D

A vasárnapi Steaua-meccsen felemás hozzászólásokat lehetett olvasni a közösségi oldalon, volt aki nagyon szívre vette a nagyarányú vereséget, de olyan is akadt, aki magyarán leszarta, mondván úgyis mindegy már. Személy szerint inkább az utóbbinak adnék igazat, nem hiányzott, hogy további játékosaink dőljenek ki, a célunkat elértük, az a meccs pedig már levezetés volt. Tizenegyet lőtt a Steaua? És? A bronzmeccseken ismét megtudják majd, hogy milyen a székely virtus, kétlem, hogy ott ilyen eredmények születnének majd.

Egy másik dolog, amit nem kívánok kommentálni, az harmadik harmadban történt eltulajdonítások sorozatára vonatkozik. Nem tartozik rám, és nem szeretném, hogy az érintett játékosok azt lássák, hogy olyasvalaki okoskodik a dologról, aki legalább ott sem volt. Azért vannak a hatóságok, hogy megoldják, reméljük sikerül majd valamiféleképpen kompenzálni a veszteségeket.

progym_meccsvege.jpgCsapatmunka volt

Olyan alapszakaszunk volt, amire talán még álmunkban sem gondoltunk, a tudat pedig, hogy bajnoki elődöntőt fogunk játszani, minden elsődleges kívánságunkat túlszárnyalja. A MOL Liga döntős Brassó lesz az ellenfelünk, a papírforma nem nekünk kedvez, ezeken a meccseken talán senki nem vár csodát a srácoktól. A lényeg, hogy itt vagyunk, és éremért fogunk küzdeni, nagy valószínűséggel ismét a kar... izé bukaresti „bakák” ellen. Nem tudjuk, hogy mikor kezdődik a rájátszás, bizonyosan először a MOL Liga finálé fog lebonyolódni, és csak utána csapunk mi a lecsóba. Addig is játszadozzunk el a gondolattal: Playoffs baby!

Szólj hozzá!

Mennyi?!

2014.02.22. 22:05 kL

Nem tervezek hosszú posztot, nem kívánok részletesen belemenni a meccs statisztikáiba, sőt még a gólszerzőket sem kívánom most ebben az irományban felsorolni. Csupán azt az érzést szeretném egy kicsit kerülgetni, amivel szeretett csapatunk ma ismételten megajándékozott bennünket. Korábban azt mondtam, hogy a saját magunk sorsának a kovácsai vagyunk, és ez most be is bizonyosodott. Ha megnyerjük a mérkőzéseket, jól játszunk, és nem adunk esélyt az ellenfélnek, akkor semmi nem állíthat meg a rájátszásba vezető „fockinghard” úton. Csak úgy lazán: Progym–Dunărea 10-0. Ugye milyen jó?

minion.jpg

A 4-0-s első harmad után is tartottam még kicsit a dologtól, de ezúttal a második felvonásban sem került szar a palacsintába, a srácok hatalmasat játszottak, mi pedig joggal ünnepelhettünk a lelátón. Ez volt az a mérkőzés, amikor minden összejött, mindennek a tetejébe pedig néhány kulcsjátékost is pihentetni tudtunk két harmad után.

5-0-nál már érezni lehetett a srácokon, hogy a kezdeti görcsök teljesen elmúltak, higgadtan ment a passzjáték, a befejezések pedig annyira jól sikerültek, hogy egy harmad után Viorelius barátunk úgy döntött, „nem kell néki ez a tollú”.

Ma este sokadjára is jól eső érzés volt a Gyergyószentmiklósi Progym szurkolójának lenni. Nincs – még – normális világításunk, a csarnokunk nem felel meg – még – bizonyos elvárásoknak, nem azért harcolunk – még – hogy MOL Liga elődöntőbe jussunk, de olyasmink van, amire nagyon büszkék lehetünk: egy csapatunk, amelyik eredménytől függetlenül minden mérkőzésen odateszi magát, és egy szurkolótáborunk, amely a legvégsőkig képes kiállni a srácok mellett.

A Progym 10-0-ra verte Galacot...

Nagy hülyeség lenne most elszállni, még nem értük el a célunkat, habár rettentő közel állunk hozzá. Ha vasárnap a Steauát is meg tudnánk verni, akkor pezsgővel a kézben várhatnánk az utolsó – galaci – fordulót, de ne menjünk ennyire előre. Mindig csak a következő mérkőzésre kell koncentrálni, fölösleges még számolgatásokba bonyolódni, na de Progymos legyen a talpán, aki legalább egyszer nem szorozgatott a bajnoki tabellát fürkészve.

A mai napra visszatérve, talán egyetlen szóval lehetne jellemezni a dolgokat: élmény (vagy esetleg Micsoda álom, micsoda mámor... ha úgy tetszik). Nyertünk, boldogok vagyunk, de a botot nem szabad letenni, mert ahogy egy nagy sláger is mondja: „The show must go on...” 

Szólj hozzá!