Nem is kellett olyan sok időnek eltelnie, miután csapatunk facebook oldalát megalkottuk, hogy rájöjjünk, fölösleges volt. Az első napi látogatásokat követően teljes csend uralkodott az oldalon, még véletlenül sem járt utána senki, hogy történik-e ott valami, hozzájuthat-e valami értékes információhoz imádott csapatával kapcsolatban? Persze mondani szokták, hogy disznótor nem erőszak, de akkor is...

   Igaz, hogy nem a Progym az a csapat, ahol a világ legjobb körülményei uralkodnak, és amelyben a legjobb játékosok játszanak, de akkor is a miénk. A miénk volt akkor, amikor Gál Csaba a magasba emelte az ezüstéremért járó serleget, és a miénk most is. A színek nem változnak, és hála Istennek a múlt sem. Nem kérek, kérünk nagy dolgot tőletek, csak egy kicsivel több érdeklődést a dolgok iránt, kicsivel több interakciót, hogy ha a csapat körül még haldoklanak is a dolgok, legalább a szurkolók körében mozogjon valami, és ki tudja? Hátha még segíteni is tudnánk? Mert a segítség mindig onnan jön, ahonnan nem is gondolnánk. Hajrá Progym!