Két csatárral kezdtük meg az elemezgetős sorozatunkat, így ezúttal nézzük meg egyik hátvédünket. Fejér Hunor tipikusan az a játékos, akiről nem hallasz sokat, akit nem emelnek folyton ki a csapatból, azonban az általa befektetett munka nélkül nem lennénk ott, ahol vagyunk. Azt hiszem az ilyesmire szokták mondani, hogy nem látványos, de hasznos. És milyen jó, hogy hasznos.

A 20 éves védő ebben a szezonban sem rengette meg az eget, csupán azt hajtotta végre tökéletesen, amit elvártak tőle: hogy egy biztos lábakra alapozott védelem oszlopos tagja legyen. Ilyenkor a csupán szót idézőjelben értsétek, mert Fejér Huni szezonról szezonra, egyre jobb lesz. Kevés duma sok munka, és eredmény. Daradics esetében is megpróbáltuk néhány szóban lerendezni a szezont, Fejér Hunira pedig valahogy a fentebb leírtak illenek rá.

Egy nagy mentés, egy váratlan ütközés, vagy épp egy olyan passz, ami után a csapattárs gólt ünnepelhet. Sok edző bármit megadna, hogy egy ilyen fiatal, tehetséges, ambíciós játékosa legyen a keretben, nekünk pedig ez megvan. Fejér 28 mérkőzésen lépett jégre ebben a szezonban, és 2 asszisztot jegyezhetünk a neve mellé. Lehet, hogy első látásra kevésnek tűnik, azonban ilyenkor vedd figyelembe azt a tényt, hogy a védő dolga elsősorban nem a gólszerzés. Rengeteg "kaszka alatti verejtékmirigy" megszenvedte azt, hogy Timaru nem jutott el Molnár Szabi elé, vagy Persson botja és a korong, két külön útra tévedt.

Persze, becsúsztak a bakik is néha, de ezt még nyugodtan fogjuk arra a húsz évre, amit a játékos a háta mögött tud, na meg ki az, aki egyáltalán nem szokott hibázni, főleg ha csapatsportról beszélünk? Ha minden jó mederben halad, 3-4 év, és Fejér Hunor oszlopos tagja lehet az újjáépített Progym védelmének. Nagy szükségünk van a "bekkekre", a hasonló kaliberűekre még inkább. Sok-sok évet még piros-fehérben, és csak így tovább!